„Meg kell állnunk a helyünket felelős közösségként”

Nagyítás Steinmeier német külügyminiszter Bajnai Gordon miniszterelnökkel (© photothek/Grabowsky) Frank-Walter Steinmeier német szövetségi külügyminiszter szorosabb európai együttműködésre szólított fel. Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián arról beszélt, hogy veszélyezteti az eurózóna stabilitását, ha az euróval rendelkező országok elsodródnak egymástól. Ezért többek között meg kell akadályozni a béreknél és az adóknál a pusztító dömping-versenyt.

Steinmeier kiemelte Európa szolidáris közösségkénti jelentőségét – éppen a gazdasági és pénzügyi válság idején: „Nem szabad kockáztatnunk az európai közösséget azáltal, hogy visszaesünk a nemzeti önzésbe. A szolidaritást éppen a szükséghelyzetben kell bizonyítani. Ez nem luxus, hanem sürgető szükségszerűség.”

Ennek során figyelembe kell venni, hogy az EU-nak saját stabilitását mindig össze kell kapcsolnia a szomszédaiéval. Ezért az EU bővítési és szomszédsági politikája nem csupán a konfliktuskezelés eszköze. „Saját hitelességünk kérdéséről van szó, hogy kiálljunk a nyugat-balkáni országok európai távlatai mellett, hogy a Törökországgal megkezdett csatlakozási tárgyalásokat jóhiszeműen továbbfolytassuk”.

Németország megköszöni

Nagyítás Frank-Walter Steinmeier német és Balázs Péter magyar külügyminiszter megnézik a magyar külügyminisztériumban látható fotókiállítást a Vasfüggöny leomlásáról. 2009. június 2. (© picture-alliance/ dpa) Steinmeier köszönetet mondott a magyar kormánynak a bátor döntéséért, hogy 1989 nyarán megnyitotta határait. „Németországban nem felejtjük el, hogy 1989-ben a magyarok voltak azok, akik az első rést szakították abba a kerítésbe, amely aztán ugyanazon év novemberében végérvényesen ledőlt.”

20 évvel a korszakos jelentőségű események után 1989 vívmányai azonban nem magától értetődőek: az európai társadalmi modell a globalizáció korszakában már messze nem jelent menekülési és hivatkozási pontot más országok számára. És ha visszaélnek Európán belül a szabadsággal és azt a határtalan egyéni meggazdagodás legitimációjaként félreértelmezik, akkor elporlad társadalmi rendünk alapja.

A demokráciát és a szabadságot, mondta Steinmeier, ezért minden generációnak újra ki kell vívnia. Nagyon aktuális ezekben a napokban: „Minden bizonnyal a legrosszabb, amit 1989 emlékével és európai társadalmi modellünkkel tehetünk az, ha nem veszünk részt az európai parlamenti választásokon.”

Magyarország 1989 éllovasa

Magyar kollégájával, Balázs Péterrel együtt leplezte le Steinmeier az osztrák-magyar határ 1989 júniusában történt megnyitásának 20. évfordulója alkalmából készült emléktáblát. Balázs Péter elmondta, hogy Németország Magyarország számára időközben a legfontosabb partnerré vált – nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is.

2009-ben nemcsak a Berlini Fal leomlásának 20. évfordulójára emlékezünk. Az úgy nevezett vasfüggöny, amely keresztülhúzódott egész Európán, 1989-ben a békés forradalmak segítségével omlott le szinte valamennyi közép-kelet-európai országban. Ennek a folyamatnak fontos állomása volt az osztrák-magyar határkerítés szimbolikus átvágása 1989. június 27-én és a több ezer keletnémet menekült a prágai német nagykövetségen 1989 szeptemberében és októberében.

A vasfüggöny leomlásával véget ért Európa megosztottsága. Sőt sokkal több is történt: számos kelet- és közép-európai számára csak ezzel ért véget valóban a II. világháború.

Európapolitikai menetrend

Steinmeier külügyminiszter néhány nappal az EP-választások előtt látogatott el Csehországba és Magyarországra. 5 évvel ezen országok 2004. május 1-i EU-csatlakozása után a tíz akkor felvett EU-tagország polgárai immár második alkalommal vehetnek részt az európai parlamenti választásokon (Romániában és Bulgáriában az első alkalommal).