Szerződés az EU jövője érdekében

Az EU cselekvőképességének javítása

A 27-ek uniójának is képesnek kell lennie arra, hogy sikeresen küzdjön a dinamikusan fejlődő, globális világ kihívásaival. A Lisszaboni Szerződés éppen a cselekvőképességét erősíti:

• Az Európai Tanács elnöke a jövőben főállású, két és fél évre megválasztott elnök lesz

• Az Uniónak „arca“ lesz kifelé: a „az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője“ vezeti majd a Miniszterek tanácsát és a Bizottság alelnöke lesz.

• A kettős többség bevezetése valamint azon területek csökkentése, amelyeknél egyhangúlag kell dönteni, érezhetően megkönnyíti a döntéshozatalt.

• A rendőrségek és igazságszolgáltatás országokon átnyúló együttműködését kiszélesítik.

• Az EU átláthatóbb és hatékonyabb lesz. Az Unió és tagállamok közötti feladatokat és illetékességeket jobban körülhatárolják.

A demokrácia erősítése és az alapjogok védelme az EU-ban

A Lisszaboni Szerződés révén egyben az Európai Unió demokratikus legitimációja és a polgárok alapjogainak védelme is jelentősen javul:

• Az Európai Parlament kompetenciái kibővülnek. A parlament az Európai Tanács mellett azonosjogú társ-törvényhozóvá válik és a jövőben ez a szerv választja az EU-Bizottság elnökét.

• A nemzeti parlamentek közreműködési és ellenőrzési jogai megerősödnek.

• Lehetővé válik az európai népszavazás. Legalább egymillió aláírással a tagállamok polgárai felszólíthatják az EU-Bizottságot, hogy alkosson törvényjavaslatot.

• Az EU Alapjogi Chartája jogilag kötelezőérvényűvé válik a Lisszaboni Szerződés révén.

A jövő kérdései mint új témák az EU számára

• EU-szinten először kerül megalkotásra az éghajlatvédelem és energiapolitika új jogi alapja