Tudomány, kutatás és technológia

Magyarország és Németország között szorosak a szálak a két ország történelme és kultúrája révén. Országaink szinte valamennyi területen már régóta szorosan és bizalomteljesen kooperálnak egymással. Ez különösen érvényes az oktatás és a tudomány területére. Az élénk hallgatói és tudóscserének köszönhetően ezek a kapcsolatok évszázados múltra tekinthetnek vissza, az együttműködés gyökerei egészen a 14-15. századig vezethetőek vissza. Az első kétoldalú tudományos kormányközi megállapodás mégis 1987-ig váratott magára, amikor is aláírták „Az együttműködés a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés területén” nevet viselő kormányközi megállapodást. Ez az együttműködés változatlanul, a mai napig érvényben van. Ezt a megállapodást egészítette ki 2004-ben egy további egyezmény, az úgy nevezett „Közös nyilatkozat a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés területén folyó együttműködés továbbfejlesztéséről és elmélyítéséről”. Ezzel az államközi kezdeményezéssel a két ország közötti együttműködés a kutatás és fejlesztés területén új stádiumba lépett. Az európai innovációs politikába beágyazva az államilag támogatott, kétoldalú kutatási-fejlesztési együttműködés súlypontja német-magyar kutatói bázisok, úgy nevezett tudásközpontok megteremtése, amelyek az egyetemeken, főiskolákon és más magyarországi kutatási intézményekben kapnak helyet. Azért, hogy a tudásháromszög valamennyi szereplőjét bevonják, ezeknek a projekteknek biztosítaniuk kell, a nagyvállaltok mellett, a kis- és középvállalatok számára is a részvétel lehetőségét. Az első nagyszabású, kétoldalú projektek a számítástechnika, biokémia és növényi genetika területén jöttek létre.

1981 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Német Kutatói Közösség (DFG) között létrejött szerződés alapján támogatást kapnak a tudóscserével járó együttműködési projektek. A DFG és az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) között 2002 óta létezik megállapodás a német és magyar doktori iskolák együttműködéséről, ezt a megállapodást 2003 májusában kiegészítették az EU-kutatási programok keretében folyó közös projektek végrehajtásával is. Ezen felül számos német és magyar felsőoktatási intézmény, kutatóintézet és vállalat vesz részt különböző közös projektekben. Aktuális példa erre a Fraunhofer Intézet budapesti Termelésmanagement és Informatikai Projektközpontjának megalapítása a Fraunhofer Intézet Termeléstechnikai és Automatizálási Intézetének (IPA) és az MTA SZTAKI intézetének részvételével. A közös célok megvalósításának és a versenyképes európai kutatási térség kialakításának további eszközeit nyújtják az európai kutatási keretprogramok, amelyekben Magyarország immár évek óta egyenrangú félként vesz részt a többi EU-tagállammal együtt. A német és magyar tudósok hálózatba való tömörülése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2010-es Budapesten történő felállításával remélhetőleg még intenzívebb lesz. Németországnak nagy jelentőséget tulajdonítanak az EIT-nél a már megkezdett Knowledge and Innovation Communities (KICS), az éghajlatkutatás, a fenntartható energiarendszerek kutatása és az információs és kommunikációs technológiák területén folyó munkákban való kiemelkedő részvétele miatt, magyar intézmények is szeretnének ehhez csatlakozni a jövőben.

Jelenleg több mint 400 partnerségi megállapodás létezik német és magyar egyetemek és főiskolák között. A tudományos együttműködés sarokpontjai az Alexander von Humboldt Alapítvány, a Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) és olyan független alapítványok, mint pl. a Robert Bosch Alapítvány. A magyar hallgatók, professzorok és tudósok nagy aránya a német ösztöndíjasok és kutatói díjasok között a hagyományosan jó együttműködésre, a németországi és magyarországi oktatási és kutatói tevékenység kölcsönös elismerésére utal. A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a budapesti Corvinus Egyetemen ráadásul német nyelvű évfolyamok is indulnak, amelyek végén kettős diploma megszerzésére van lehetőség. Nagyon intenzív kapcsolatokat ápol a Szegedi Egyetem és a Pécsi Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem is Németországgal. A Németország és Magyarország közötti kiváló tudományos kapcsolatok bizonyítéka a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem, amelyet Magyarország, Ausztria, Svájc, Németország valamint Baden-Württemberg és Bajorország támogat. Az interdiszciplináris kutatások számára újonnan alapított Duna-Intézet az Európai Unió Duna-stratégiája kialakítását szolgáló think-tank lesz majd.

Az olyan nagy német cégek, mint pl. a Siemens, Knorr-Bremse, Bosch, ZF Friedrichshaven szívesen élnek a hagyományosan jól képzett magyar szakemberek tudásával, és keresik az együttműködést, főleg a mérnöktudományok (mindenek előtt gépgyártás, automatizálás), informatika és természettudományok területén.

Tudomány, kutatás és technológia

Deutscher Zukunftspreis Lichtmikroskop

"Research in Germany" - hírlevél

Research in Germany

Fedezze fel a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium "Research in Germany" című angol nyelvű internetes oldala segítségével Németországot mint tudományos és kutatási helyszínt. Fizessen elő a hírlevélre, így kéthavonta rendszeresen tájékozódhat az aktuális kutatási projektekről és eredményekről, valamint a német kutató és tudományos központok és egyetemek által kínált együttműködési lehetőségekről.