Németország mint gazdasági színtér
A Németországi Szövetségi Köztársaság világszerte a legfejlettebb nemzetgazdaságokhoz tartozik. Évi több mint 2.300 mrd. eurós GDP-vel Németország az európai földrész legnagyobb piaca és az USA és Japán után a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma. Az évi egy főre eső GDP 2006-ban 28.200 euró volt. ez kb. 10%-al több mint az EU-25 átlaga. A GDP-t első sorban az ipar és az építőipar termeli meg (30%) valamint a szolgáltató szektor gazdálkodja ki (69%); a mezőgazdaság a kb. 1%-os hozzájárulásával csak alárendelt szerepet játszik. A német ipar hagyományos erősségei közé tartozik az autógyártás, gépgyártás valamint a vegyipar és a gyógyszerészet. A német cégek világszerte az innovatív területeken mint pl. a megújuló energiák használata vagy a nanotechnológia, a vezető vállaltok közé tartoznak.
Németországot joggal nevezik „exportnemzetnek”. A német kivitel nagysága 2006-ban elérte a 896 mrd. eurót – ezzel Németország exportvilágbajnok. Az exportált áruk értéke 162 mrd. euróval túlszárnyálta az importált áruk értékét. A legfontosabb exportcikkek a gépjárművek, a gépek és vegyi termékek. A német export majdnem két harmada az Európai Unió tagállamaiba irányul, de az Egyesült Államokban is nagy a kereslet a „made in germany” jelöléssel ellátott termékek iránt. Németország exportorientált nemzetgazdaságként erőteljesebben integrálódott a világgazdaságba mint a legtöbb nagy nemzetgazdaság. Így az export GDP-n belüli aránya elérte a 2006-os évben a 40%-t, míg ez az arány az Egyesült Államokban 10%-t tesz ki.
Konjunkturális fejlődés és munkarőpiac
2006 végére jelentősen felgyorsult a gazdasági növekedés és ez 2007-ben is folytatódik. Miután 2004-ben és 2005-ben a növekedés még 1,6 ill. 0,9 %-t tett ki, 2006-ban ez a mutató elérte az összesen 2,7%-t. A szakértők az elkövetkező évekre a trend folytatódását jelzik. A vezető német gazdasági intézetek tavaszi jelentéseiben a 2007-es és 2008-as évre 2,4 %-os növekedést jósolnak.
A konjunkturális felélénkülés a munkaerőpiacon is érezhető. A szezonális adatok nélküli munkanélkülési ráta a 2005 márciusi 12,0 %-ról 2007 márciusára 9,2%-ra csökkent. A nemzetközileg összehasonlítható ILO-módszerek szerint kiszámolt munkanélküliségi ráta csupán 6,9%. A betöltetlen állások száma is észrevehetően emelkedett, a 2005 januári 300.000-ről 2007 tavaszára több mint 600.000-re. 2007-re és 2008-ra a gazdasági elemzők a munkanélküliek számának további visszaesését várják, kb. 3 mió. munkanélkülivel számolnak. A szakértők azt várják, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulásával a belső kereslet is felerősödik és ez hozzájárul a magas növekedési ráta folytatódásához.
Nagyítás
Oktatás és infrastruktúra
Németország mint gazdasági színtér előnye első sorban a kereken 39 mió. munkavállaló kiváló képesítésére vezethető vissza. Évente kb. 250.000 hallgató szerez végzettséget a 379 nyilvános felsőoktatási intézmény valamelyikében. A német egyetemek többek között a mérnöki tudományok területén elért az elsőosztályú kutatási eredmények miatt is világhírűek. Évente kb. 35.000 fiatal kezdi meg a gépészet területén tanulmányait, további 15.000 dönt úgy, hogy elektrotechnikát tanul, valamint 10.000 folytatnak építészmérnöki tanulmányokat. Németország vonzerejét mint a tanulmányok helyszínét a külföldi diákok évről évre növekvő, kb. 13%-os aránya is igazolja. A nem felsőfokú végzettséget igénylő szakmákban a vállalatok profitálnak a bevált duális szakképzési rendszerből, amelyben a a tanulók egyrészt gyakorlati tapasztalatokat szereznek az üzemekben, másrészt a szakiskolákban elmélyítik elméleti tudásukat.
A német GDP 2,5%-t fordítják évente a kutatásra és fejlesztésre – ez jóval magasabb mint az európai átlag. A német kutatási politika egyik célja az innovatív technológiák támogatása és a kutatóintézetek és ipar közötti gyors technológiatranszfer. Ennek a célnak az érdekében a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium célzott támogatási programokat hozott létre. A német kutatási helyszínek kiválóságát bizonyítja a bejelentett találmányok nagy száma: az Európai Szabadalmi Hivatal egyetlen más európai országban sem ad ki annyi szabadalmat mint Németországban.
Ezen kívül a Németországi Szövetségi Köztársaság kiváló közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A német autópályahálózat a maga 12.000 km összhosszúságával a világ egyik leghosszabb hálózata. A német vasúti hálózat (összhosszúsága 36.000 km) sűrűségét csak a svájci előzi meg. Az áruszállítás további lehetősége a belvizi hajózás: a 74 német nagyvárosi régióból 56 rendelkezik csatlakozással a 7.300 km-t átfogó belvizi hajózási útvonalrendszerhez. A szövetségi kormány évente több milliárd eurót költ a közlekedési infrastruktúra kiépítésére és modernizálására. Egyre nagyobb a hozzájárulás a tehergépkocsik útdíjából befolyó bevételekből. Az útdíjat 2005 óta szedik a 12 tonna megengedett össztömegnél nehezebb tehergépkocsiktól. A legmodernebb műholdastechnológia az autópálya tényleges használatát regisztrálja – így az autópálya fenntartásának és kiépítésének valós költségeit a használó-elv alapján azok viselik, akik a leginkább igénybe veszik az utakat.
Az energiapolitika területén Németország az energiaellátás biztosítása érdekében az energiaforrások diverzifikálásának stratégiáját követi. A kőolaj és a földgáz mellett, amely a német elsődleges energiafogyasztás 36 ill. 23 %-t fedi, a kőszén (13%), az atomenergia (13%) és a barnaszén (11%) is fontos szerepet játszik a német energiaellátásban. Az atomenergia használata a környezetvédelmi és biztonságpolitikai aggályok miatt lépésről lépésre megszűnik majd. Az éghajlatvédelemhez nagy mértékben hozzájárul a megújuló energiaforrások használatának kiépítése. Így 1999 óta a víz és szél erejének használata több mint kétszeresére emelkedett. A bioenergia mint a biomassza, biogáz, bioüzemanyagok használata is gyorsan emelkedő számokat mutat Németországban a megújuló energiák használatáról szóló törvény 2004-es módosítása óta, és nagy mértékben hozzájárul a CO2-kibocsátás mérsékléséhez.
Közfinanszírozás és az európai integráció
A külföldi befektetők nagyra értékelik a Németországi Szövetségi Köztársaságot a közintézmények hatékonysága és a politikai keretfeltételek megbízhatósága miatt. A költségvetési hiány 2006-ban a GDP 1,7 % volt, miután 2002 és 2005 között még a maastrichti kritériumokban meghatározott 3% határon volt. A 2007 évben a hiány a GDP 1,2%-ra csökken. 2010-re Peer Steinbrück szövetségi pénzügyminiszter kiegyenlített költségvetéssel számol. A német gazdasági színtér vonzereje visszavezethető az európai integráció előnyeire is.
A Maastrichti Szerződés életbelépése óta és a 2004-es és 2007-es utolsó bővítési körök után Németország egy több mint 500 millió fogyasztót magában foglaló európai belső piac része. A Németországban megtelepedett vállaltok profitálnak a vámmentes kereskedelemből, a szabad tőkemozgásból és a munkavállalók megnövekedett mobilitásából. Az EU keleti bővítése is óriási előnyökkel járt Németország számára. Különleges földrajzi helyzeténél fogva, Európa szívében az ország ideális kiindulópont a közép- és kelet-európai piacokhoz.
Az euró 1999-es bevezetése a határon átnyúló üzletek javulásának lehetőségét hozta magával. A németországi infláció mértéke az elmúlt hét évben átlagosan jóval két százalék alatt volt. A váltási árfolyam erőssége a dollárral és jennel szemben megkönnyítette a nyersanyagok és félkésztermékek importját.
Befektetési lehetőségek
A gazdasági színtér előnyeit számos nemzetközi vállalat használja. Jelenleg kb. 22.000 külföldi vállalat kereken 2,7 mió. munkatársat foglalkoztat Németországban. A külföldi közvetlen befektetések összege 2005-ben elérte a majdnem 390 mrd. eurót. Ezen befektetések majd két harmada az Európai Unió tagállamaiból származik. A kelet- és közép-európai vállalatok ennek során inkább alárendelt szerepet játszanak. A Magyarországról származó közvetlen befektetések összege 2005-ben 74 mió. eurót tett ki.
A szövetségi kormány különböző támogatói programokkal támogatja a befektetéseket. Ennek során központi szerepet játszik az Újjáépítési Hitelintézet (KfW). Ez az intézmény kölcsönökkel és kedvező kamatozású hitelekkel támogatja a kis- és középvállalatokat. Különleges támogatási lehetőségeket lehet igénybe venni pl. a cégalapítással összefüggésben valamint az innovatív technológiák alkalmazásánál. A kelet-német területen történő befektetések esetében is léteznek különleges támogatási intézkedések. További információk találhatók ehhez a témához az interneten a www.invest-in-germany.com oldalon ill. a Szövetségi gazdasági és Technológiai Minisztérium honlapján: www.bmwi.bund.de
