Német elkötelezettség a nemzetközi éghajlatvédelem mellett

Nagyítás (© Thomas Köhler / photothek)  

A globális éghajlat megváltozása a 21. században messzemenő következményekkel jár.

Az üvegházhatású gázok emberokozta kibocsátása a légkörbe vélhetően döntő mértékben hozzájárult a globális átlaghőmérséklet folyamatos emelkedéséhez a 20. század közepe óta. A közelmúltban a rossz oroszországi búzatermés, a pakisztáni áradások és a borzasztó aszály Kelet-Afrikában megmutatta, mennyire függ az emberiség az éghajlati viszonyoktól.

A globális jólét, az élelmiszer-, víz-, energiabiztonság, a nyitott világgazdaság és a határon átnyúló együttműködés valamint a jogállamiság szempontjából elengedhetetlen az éghajlatbiztonsági politika. Azért, hogy a megfigyelt klímatrend ne ilyen irányba haladjon tovább, és hogy a Föld emberek által okozott melegedésével szemben fel lehessen lépni, az üvegházhatású gázok koncentrációját a Föld légkörében olyan szintre kell levinni, hogy megakadályozható legyen a bolygó éghajlatrendszerének további károsodása. Ennek érdekében lép fel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-Keretkonvenciója (UNFCCC). A konvenció 1997 decemberében megrendezett konferenciáján a szerződéses államok részvételével elfogadták a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely mind a mai napig a legfontosabb globális környezetvédelmi egyezmény.

A német szövetségi kormány szándéka, hogy továbbviszi a nemzetközi éghajlatvédelmet külpolitikai szinten. Német kezdeményezésre egyezett meg az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa abban, hogy kiépítik az európai éghajlatvédelmi diplomáciát. Még ugyanabban a hónapban az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a német elnökség alatt először ismerte el, hogy az éghajlatváltozás befolyásolhatja a békét és biztonságot. A német éghajlatvédelmi külpolitika célja, hogy ezt a dinamikát kihasználja és szorgalmazzon egy jogilag kötelező érvényű és egyetemes éghajlatvédelmi egyezményt. Nagyítás (© dpa/pa)