A német G20-as elnökség mérlege

„Alakítsuk ki a hálózatba kapcsolt világot” – ez volt a mottója a német G20-as elnökségnek, amely 2017. november 30-án ért véget. A rendezvénysorozat csúcspontja volt a július 07-én és 08-án, Hamburgban megrendezett G20-csúcstalálkozó. Mi marad meg az elnökségből? Mely munkafolyamatok folytatódnak majd az argentin elnökség alatt?

G20-Gipfel _ Pressekonferenz Merkel Nagyítás (© picture alliance / Bernd von Jut) Az „Alakítsunk ki egy hálózatba kapcsolt világot”, tehát a német elnökség mottóját, nagyon tudatosan választotta ki Angela Merkel szövetségi kancellár. „Közös cselekvés révén többet érhetünk el, mint egyedül. Ezt a vezérfonalat követve dolgoztuk fel témáinkat és értünk el eredményeket”, mondta a szövetségi kancellár a hamburgi G20-csúcstalálkozót követően.

Németország a G20-as elnökséget 2017. december 01-én Argentínának adta tovább. Ezt követően Japán (2018/2019) majd Szaúd-Arábia (2019/2020) tölti be a soros elnök posztját.

Egyértelmű kiállás az együttműködés mellett

A német G20-as elnökség kiállt a multilaterális együttműködés mellett. A multilateralizmus melletti határozott kiállás jellemezte az összes tématerületet, és vörös fonalként végighúzódott a G20-as állam- és kormányfők közösen elfogadott nyilatkozatán is.

A stabilitás biztosítása, a jövőképesség javítása, a felelősség vállalása – ezekkel a célokkal jellemezte Németország a G20-as elnökségét. Nemcsak nemzetközi gazdasági együttműködés során értek el sikereket, mint pl. az acéliparban jelenlévő fölös kapacitások leépítéséről szóló megállapodás, hanem az egészségügyi politika területén, vagy az Afrikával kialakított partnerségben is érezhető előrelépések történtek.

G20 – több mint csak egy csúcstalálkozó

A német G20-as elnökségi naptárra vetett pillantás elárulja, mennyire intenzíven munkálkodtak a G20-as folyamaton. Több szakminiszteri találkozóra került sor, szakmai konferenciákat rendeztek miniszterek részvételével. Először vettek a találkozón részt az egészségügyi miniszterek. Az egyik, számos kormányfő és államfő részvételével megrendezett nemzetközi konferencia a „G20 és Afrika” témának szentelte magát. Az olyan témák is, mint a digitalizáció, fejlődés, harc a korrupció ellen munkacsoportok központi témájává vált. Az úgy nevezett „sherpák”, tehát a G20-as állam- és kormányfők személyes G20-ügyi megbízottjai, összesen öt alkalommal találkoztak.

Átfogó párbeszéd a civiltársadalommal

A civiltársadalommal folytatott párbeszéd a német G20-as elnökség egyik tartópillérét alkotta. Összesen hét fórumra került sor a nők helyzete (Women20), szakszervezetek (Labour20), fiatalok (Youth20), civilszervezetek (Civil20), Think tanks (Think20), gazdaság (Business20) és tudomány (Science20) témában. A civil társadalommal folytatott párbeszéd célja az volt, hogy a résztvevő szereplők megvitassák az ajánlásaikat, elgondolásaikat, és ezek aztán bekerültek a tárgyalások tematikájába is.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a hamburgi G20-as csúcstalálkozó legfontosabb eredményeit.

Nemzetközi kereskedelem: nyitott és szabályozáson alapuló

A német elnökség alatt a G20-as államok kiálltak a szabályozáson alapuló, protekcionizmustól mentes, a nyitott piacokat támogató, megerősített WTO mellett. „A piacoknak nyitottnak kell maradniuk”, hangsúlyozta Merkel kancellár. A G20-as államok állást foglaltak a protekcionista intézkedések ellen, mint pl. az az acélipar felesleges kapacitásai esetében is látható. Valamennyi G20-as partner elkötelezte magát a Globális Fórumon belüli többoldalú együttműködés mellett.

A szegényebb, bérmunkát végző országokban a munkavédelmet egy pénzügyi alappal kívánják javítani, amelyet a német szövetségi kormány további anyagi támogatással bővít majd. Ezáltal kívánják a G20-as országok fenntartható módon alakítani a globális beszállítói láncot.

Éghajlat: A Párizsi Egyezmény él

A G20-as államok – az Egyesült Államok kivételével – visszafordíthatatlannak nyilvánították a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt, és síkra szálltak annak haladéktalan megvalósítása mellett. Ennek érdekében elfogadták az éghajlati és energiaügyi cselekvési tervet, amely fontos intézkedéseket tartalmaz az elkövetkező lépésekkel kapcsolatban.

Az éghajlatvédelmen túl a G20-as elnökséget erőteljesebben jellemezte az éghajlatvédelem ügye a német elnökség alatt, mint az a megelőző években szokásos volt. Így például a G20-államok elhatározták, hogy szorosabban együttműködnek a források hatékony felhasználásánál, a tengeri szennyezés elleni fellépésnél és az orvvadászat területén.

Fenntartható fejlődés: Az Agenda 2030 megvalósítása

A G20 együttesen lép fel a fenntartható fejlődés és az ambiciózus Agenda 2030 céljainak megvalósítása érdekében. Elfogadták az úgy nevezett „Hamburger Update-t”, amely összefoglalja a G20 kötelezettségeit az Agenda 2030 megvalósításával kapcsolatban. Ezen kívül elkezdődött egy önkéntes Peer-Learning-folyamat. Ennek célja, hogy elősegítse az eszmecserét a G20-tagállamok között az Agenda 2030 nemzeti megvalósításával kapcsolatban.

Digitalizáció: internetet mindenkinek

A G20-államok ezen kívül egyetértettek abban, hogy a digitális transzformáció a jövő fontos növekedési faktora. Ennek során az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy mindenkit belevonjanak a folyamatba. Ezen okból a G20 arra törekszik, hogy 2025-ig minden ember rendelkezzen internet-hozzáféréssel. A nemzetközi standardoknak és normáknak az lesz a feladata, hogy gondoskodjanak a különböző rendszerek zökkenőmentes kommunikációjáról. Argentína folytatja majd a düsseldorfi előrehozott digitalizáció témájában megtartott miniszteri konferencia menetrendjét. Ebben a menetrendben a G20-államok elkötelezték magukat, hogy 2025-ig lehetőség szerint minden embert bevonnak a digitális világba.

Egészség: jobb felkészülés a világjárványok ellen

A helyileg korlátozott járványok a jelenlegi utazási és áruforgalom mellett igen hamar világméretű problémává válhatnak, és megkérdőjelezhetik a gazdasági stabilitást. A német G20-elnökség alatt először találkoztak a tagállamok egészségügyi miniszterei. A fókuszban egy olyan gyakorlat állt, amely keretében szimulálni lehetett a válsághelyzeti előkészítést és reakciókat. Az elért eredmények mérföldkövet jelentenek a globális egészség erősítésénél, mondta Hermann Gröhe német szövetségi egészségügyi miniszter a találkozó után. A G20 „most jobban fel van készülve”, jegyezte meg a szövetségi kancellár. A csúcstalálkozón ezen felül megalapítottak egy globális platformot, amely célja az antibiotikumok kutatásának és fejlesztésének támogatása és világméretű koordinációja.

Pénzpiacok: nincsenek engedmények a szabályozásnál

Ezen felül a G20-államok megállapodtak abban, hogy nem lesznek engedmények a nemzetközi pénzpiacok szabályozásánál. Ebben az összefüggésben a G20 támogatja a Basel III további alakítását azzal a célkitűzéssel, hogy gyorsan le lehessen zárni a bankok saját tőkéjükre vonatkozó új szabályokat. Ezen kívül nyomást gyakoroltak a nemzetközi adóátláthatóság ügyében.

Nők: több támogatást a női vállalkozóknak

A nők részvétele a gazdasági életben központi szerepet kapott a német elnökség alatt. A fejlődő országok női vállalkozóinak cégalapításhoz segítséget nyújtó világbanki alapot Hamburgban hozták létre. Ez arra példa, hogy a „G20 nemcsak egy kétnapos csúcstalálkozó, hanem folyamat” – mondta Angela Merkel német kancellár. Kitért a #eSkills4Girls” kezdeményezésre is: mindenek előtt a fejlődő országokban kell arról gondoskodni, hogy a lányok és asszonyok esélyt kapjanak, hogy megnyíljék előttük a digitális világ és egyengessék az azonos jogokhoz és részvételhez vezető útjukat.

Afrika: erősebb együttműködés

A „felelősségvállalás” mottója vonatkozik a német G20-as elnökség alatt megalapított Afrika-partnerség. A partnerség központi eleme a „Compacts with Afrika”. Itt az afrikai államokkal kialakított, hosszú távú befektetési partnerségekről van szó, hogy megnyerjék a magánbefektetőket. A Földön a gazdagok és szegények közötti szakadékot csökkenteni kell, hangsúlyozta Schäuble német pénzügyminiszter. A G20-as afrikai partnerségével összefüggésben éppen ezért további sikert jelent a G20 a vidéki fiatalok foglalkoztatását elősegítő kezdeményezése.

Terrorizmus elleni harc: javítani kell az információcserét

A G20 még szorosabban fog együttműködni a terrorizmus elleni harc területén. Ez vonatkozik a jobb információcserére és az ENSZ keretein belüli együttműködésre. Erősítik a Financial Task Force munkáját, hogy a terrorizmus finanszírozási lehetőségeit szűkítsék. El kell zárni a pénzcsapokat. A G20 erőteljesebben kíván fellépni az interneten keresztüli radikalizáció hatásával szemben. A nemzetközi terrorizmus számára nem léteznek határok, „mindannyiunk számára fenyegetést jelent”, hangsúlyozta Merkel kancellár.

Mezőgazdaság: a víz és a nyersanyagok védelme

A G20 elfogadta továbbá a víz- és nyersanyagkímélő mezőgazdasággal kapcsolatos cselekvési tervet. A világ állandóan növekvő népességre való tekintettel elengedhetetlen a fenntartható, termelékeny és felelősségteljes mezőgazdaság. Az éhezés legyőzésénél, amely az egyik legnagyobb oka a menekülésnek és lakóhely elhagyásának, kiemelkedő jelentőséggel bír a mezőgazdaság.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia mindenek előtt az állattartást és a növénytermesztést érinti. A G20 éppen ezért megegyezett abban, hogy az állattartás területén befejezik az antibiotikumok alkalmazását, mint növekedésjavítót.

Menekültek: harc az okok ellen

A G20 döntött arról, hogy támogatja az ENSZ „Compacts” menekültekkel és migrációval foglalkozó csomagtervezetét, valamint az elüldözés alapvető okait fogja kezelni. A G20 állam- és kormányfői ezen felül Hamburgban elfogadták a G20-államok munkaügyi miniszterei által kidolgozott integrációs vezérelveket. Továbbá megbízásba adtak egy éves monitoring-jelentést a menekültek és a migráció helyzetéről.

Forrás: bundesregierung.de