25 éves a német-magyar barátsági szerződés: a német és a magyar külügyminiszter közös nyilatkozata

Sigmar Gabriel, német szövetségi külügyminiszter, és Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter, közös nyilatkozata

25 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon írták alá a Németországi Szövetségi Köztársaság és az akkori Magyar Köztársaság kormányainak képviselői a „baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződést”. Ez a szerződés a történelemben példa nélküli módon, békés úton lezajlott forradalom természetes eredményeképpen jött létre, amely folyamatot olyan bátor lépések vezették be, mint az NDK polgárai előtt a magyar-osztrák határ megnyitása 1989-ben. Helmut Kohl német szövetségi kancellár és Antall József miniszterelnök 1992.02.06-án a Parlamentben a német-magyar barátsági szerződés aláírásakor Nagyítás Helmut Kohl német szövetségi kancellár és Antall József miniszterelnök 1992.02.06-án a Parlamentben a német-magyar barátsági szerződés aláírásakor (© Bundesregierung / Foto: Engelbert Reineke) Ez a mozzanat kiütötte az első követ a berlini falból és egyengette a Németország és Európa egységéhez vezető utat. A szerződés a mai napig országaink közötti kétoldalú kapcsolatok alapját képezi. Magyarország és Németország az elmúlt időszakban az Európai Unióban és a NATO-ban is szoros partnerséget alakított ki egymással. A szerződésben kitűzött céljaink és kötelezettségeink a mai napig érvénnyel bírnak. 

Megerősítjük, hogy mint 25 évvel ezelőtt, úgy ma is kiemelt fontosságot tulajdonítunk az emberi jogok és az alapszabadságok tiszteletén, a demokrácián és a jogállamiságon alapuló európai egység megteremtésének. A közös érdekek mentén továbbra is minden erőnkkel síkra szállunk az Európai Unió összetartásáért, de különösen egy belső határok nélküli európai közösségért. Együttes célunk Európa jólétének, biztonságának és kohéziójának biztosítása, a kisebbségek védelme, valamint a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez történő hozzájárulás. A belső piacot is magában foglaló egyesült Európa képezi jövőnk alapját. 

Felelősséget viselünk az európai integráció folyamatáért, amelyet jelenleg számos veszély fenyeget. Fontos célkitűzés az alapvető értékek védelme. Szoros, többsíkú és – szükség esetén – kritikus párbeszédet folytatunk egymással. Ebben részt vesznek parlamentjeink, kormányaink, de a szövetségi tartományok és a régiók egyaránt. A hivatalos érintkezéseken túl is széles körű hálózata működik a társadalmi és az emberek közötti kapcsolatainknak, amelyek élettel és sokszínűséggel töltik meg a kétoldalú párbeszédet. Kiemelkedő példája mindennek a Budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, az egyetlen ilyen német nyelvterületen kívüli felsőoktatási intézmény Európában. Nemzeteink közötti további fontos összekötő kapocs a magyarországi német kisebbség és annak azon tagjai, akiket a második világháború után kitelepítettek Magyarországról és megfosztottak állampolgárságuktól. A megbékélés szellemében Magyarországon külön emléknappal tisztelgünk a németajkú kitelepítettek előtt. Az 1991 óta évente rendszeresen megrendezett Magyar-Német Fórum ülései pedig a párbeszédnek egy egészen különleges formáját jelenítik meg a politika, a gazdaság, a kultúra és média vonatkozásában. 

A magyar-német kapcsolatok mély és sokoldalú alapokon nyugszanak. Ezen alapokból kiindulva szeretnénk mind kétoldalú, mind európai és nemzetközi téren együttműködni, hogy az Európai Uniót, − mint értékközösséget és a béke zálogát – a következő nemzedékek számára is fenntartsuk és elmélyítsük.

 

Kelt Budapesten és Berlinben, 2017. február 6-án

25 éves a német-magyar barátsági szerződés: a német és a magyar külügyminiszter közös nyilatkozata