November 9: történelmi dátum

1989. november 9: „Ez a november 9-e történelmi jelentőségű nap.“  Ezekkel a szavakkal kezdte meg tudósítását Hanns J. Friedrichs, a német közszolgálati televízió kommentátora az esti hírekben a Berlini Fal leomlásának napján. A híradás azzal folytatódott, hogy az NDK vezetése közölte, azonnali hatállyal mindenki számára megnyitja az NDK határait.

Berlin - 25 Jahre Mauerfall - Lichtgrenze Nagyítás (© picture alliance / Eventpress) Amiben már szinte senki sem hitt, abban az évben, november 9-én valóra vált. Az új utazási szabadság félreérthetően közölt tényével Günter Schabowski, a keletnémet Szocialista Egységpárt vezetőségi tagja hatalmas rohamot indított el a lakosság körében: sok ezer NDK-állampolgár rohamozta meg a határátkelőhelyeket. Ezzel pedig leomlott az a Berlini Fal, amely addig 28 éven át választotta ketté a várost.

Németország kettéosztottságát követően 1989. november 9-e „őrületes nap“ volt, mondja Angela Merkel szövetségi kancellár az aktuális videóüzenetében. Azelőtt is történtek már fontos események, gondoljunk csak az 1989 tavaszán az NDK-ban először engedélyezett önkormányzati választásokra, vagy az ellenzéki csoportok megerősödésére, vagy a Magyarországra menekült keletnémet állampolgárokra. A Fal leomlása már úgymond az utolsó eleme volt a változásoknak.

A Fal leomlása előkészíti a terepet a Német Egység számára

28 év után újból megnyílt a Berlini Fal. További határátkelőhelyek is megnyíltak, a német belső határ átjárhatóvá vált: a Német Egységhez vezető út elkezdődött. A Békés Forradalommal az emberek az NDK-ban utat készítettek a változások számára.

A Fal leomlása “érdekes, izgalmas történelmi periódust vezetett be, amely azzal végződött, hogy a következő évben, 1990. október 3-án Németország újból egységes ország lett” – folytatja a kancellár a videóüzenetében. 1989. november 9-e, a Fal leomlásának napja, sok-sok német ember emlékezetébe mint “valóban jó nap” vésődött be.

A november 9-e, aminek történelme van

Ez a nap nem csak a Fal leomlásának dátuma, hanem a német történelemben már korábban is fontos események dátuma volt:

1918. november 9.: Radikális politikai fordulattól tartva az akkori birodalmi kancellár önhatalmúlag kihirdeti II. Vilmos császár lemondását. Ezzel véget ér a Német Császárság. Philipp Scheidemann, az SPD alelnöke kikiáltja az első német köztársaságot.

1923. november 9.: Adolf Hitler bevonul a müncheni Feldherrnhalle csarnokba és kísérletet tesz a fiatal Weimari Köztársaság megbuktatására. De Hitlernek keresztülhúzza a számításait a bajor rendőrség, amely letartóztatja. A bíróság Hitlert öt év börtönre ítéli. Tíz évvel később Hitlernek mégis sikerül hatalomra kerülnie, ezúttal legális módon.

Erinnerung an die Reichspogromnacht Nagyítás (© picture alliance / dpa) 1938. november 9.: Az úgynevezett birodalmi pogroméjszaka eseményei a félelem és a borzalmak eseményei voltak. Az SA és SS egységei szerte Németországban zsinagógákat gyújtottak fel, zsidó tulajdonban álló üzleteket raboltak ki, zsidó származású polgárok lakásait dúlták fel, és zsidókat fogtak el, kínoztak meg, és gyilkoltak meg. Akkor kezdődött meg a zsidók szisztematikus üldözése Németországban – emlékeztet Merkel kancellár az üzenetében, majd azzal folytatja, hogy a nemzetiszocializmus és a soá feldolgozása Németország identitásához tartozik. Nincs lezárva a múlt egy végső vonallal. „Mindebből le kell vonnunk a tanulságokat, különösen most, olyan időszakban, amikor egyre kevesebben vannak azok, akik még átélték az akkor történteket, és be tudnak számolni a tapasztalataikról“ hangsúlyozza Merkel a videóüzenetében.

A német kormány ezért támogatja és ösztönzi úgy a Berlini Fal leomlásáról, mint a pogroméjszakáról való megemlékezést.

Forrás: www.bundesregierung.de